1. Magyarország Alaptörvénye (VI. cikk) szerint mindenkinek joga van a közérdekű adatokat megismerni és azokat terjeszteni. Ezen alapvető jog érvényesülését elősegítendő, az Országgyűlés elfogadta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt. E törvény célja, hogy meghatározza az állami, önkormányzati vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervek számára,hogy elektronikus formában milyen módon kötelesek a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb adatokat rendszeresen közzétenni.
A törvény szerint az elektronikus közzétételt az adatok internetes honlapon való hozzáférhetővé tételével kell teljesíteni, úgy, hogy a hozzáférés legyen ingyenes és anonim módon igénybe vehető. Az állampolgárok tájékozódását elősegítendő a törvény előírja, hogy az informatikáért felelős miniszter egységes közadatkeresőt működtet.
A közadatkereső révén az állampolgár egységes felületen közvetlenül hozzáférhet bármely közzétételre kötelezett szerv közzétett adataihoz (pontosabban az arra utaló hivatkozáshoz). Ennek a megvalósításához az egyes szerveknél nem csak a közzétett adatokat kell elkészíteni, hanem létre kell hozni olyan leíró adatokat (metaadatokat) is, amelyeket begyűjtve a közadatkereső el tudja dönteni, hogy az állampolgár által keresett közzétett adatok milyen megjelenítési egységekben (dokumentumokban, a 18/2005. IHM rendelet szerint „közzétételi egységekben”) érhetőek el, azaz mely hivatkozást kell az állampolgárnak találatként megadnia.
2. A törvény nem határozott meg külön szankciót rendelkezései nem teljesítése esetén, adott esetben azonban a kötelezettségek nem teljesítése még fegyelmi vagy akár büntetőjogi felelősséget is keletkeztethet.
3. E felelősségi szabályok miatt is fontos kitérni arra az elvre, hogy a közzétételi kötelezettsége teljesítése során az adatfelelős igénybe vehet a törvény szerint is nevesített közreműködőt, az adatközlőt, és ez esetben meghatározott törvényi kötelezettségek nem teljesítése esetén elsődlegesen már nem az adatfelelős, hanem az adatközlő köteles helytállni.
Néhány ilyen kötelezettség, feladatmegosztás kapcsán az adatfelelős és az adatközlő a jogszabályi keretektől eltérhet, közös megállapodással vagy – ha irányítási viszonyban van a két szerv – az ezt szabályozó utasítással.
Bárki megteheti ugyan, hogy pl. külső erőforrást von be a honlap üzemeltetésébe, az adatok közzétételének szerkesztésébe, de mindaddig, amíg ez a közreműködő nem a törvényi feltételek szerinti adatközlő, az adatok közzétételével kapcsolatos minden kötelezettség teljesítéséért a törvény szerint továbbra is az adatfelelős tartozik helytállni.
4. A közzétételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos szabályok közül a legalapvetőbbek a honlapon való közzététel mikéntjével kapcsolatos szabályok. Ezek egyik része a honlap kialakításával, másik része pedig a honlap üzemeltetésével kapcsolatos.
A honlap kialakítása során az elsődleges kötelezettség, hogy a honlapnak “széles körben elterjedt eszközökkel” olvashatónak kell lennie, beleértve a vakok és gyengénlátók által használt eszközöket is. Ezzel összhangban van az a rendeleti előírás is, hogy a közzétett adatokat összefoglaló megjelenítési egységeket (dokumentumokat, a végrehajtási rendeletek szóhasználatával: “közzétételi egységeket”) olyan dokumentum formátumban kell közzétenni, amely azok széles körű olvashatóságát biztosítja.
Ennek értelmében a jogszabályok nem korlátozzák a közzétett adatok tényleges forrását, megjelenítési formáját, hiszen az lehet a közismert html, pdf vagy akár Microsoft Word formátumú dokumentum is. A szervek honlapjának nyitóoldalán el kell helyezni egy Közérdekű adatok menüpontot, ami a közzétételre előírt adatokat, az azokat megjelenítő közzétételi egységeket vagy az ezek hivatkozásait tartalmazza.
Ahhoz, hogy az érdeklődő állampolgárok magasabb szinteken azonos szerkezeti egységeken belül találhassák meg az egyes közzétett adatokat, az IHM rendelet előírja ennek a jegyzéknek a meghatározott szerkezet szerinti, magas szintű tagolását is.
A közadatkereső működőképessége miatt azt is biztosítani kell, hogy egy adott közzétételi egységet és annak tartalmát egyértelműen meghatározza az ún. URL címe. Csak e korlátozás mellett használható közzétételi egységként aktív vagy dinamikus tartalmú dokumentum, mivel nem megengedhető, hogy egyazon URL cím által beazonosított közzétételi egység más és más tartalmat adjon. Ez igaz az aktualizált dokumentumokra is, tehát mindaddig, amíg fennáll a közzétett adatok archívumban tartásának kötelezettsége, nem lehet ugyanazt az URL-t más, akár csak az aktualizált változatot tartalmazó dokumentumra felhasználni. Ez alól egyetlen kivétel van: ha téves közzétett adat jelenik meg, mivel azt a közadatkereső számára nem lehet elérhetővé tenni, ez esetben a javított adatot tartalmazó közzétételi egység URL címe azonos lehet az eredeti, még hibás adatot tartalmazó közzétételi egység URL címével.
Alapvetően a szervek maguk határozzák meg, hogy mely közzéteendő adatot, milyen közzétételi egységben kívánnak megjeleníteni, mivel csoportosítják őket, de ennek van egy fontos korlátja: az IHM rendelet 2. melléklete különféle közzétételi „mintaegységeket” határoz meg arra, hogy milyen adatokat is kell önálló közzétételi egységbe belefoglalni, és miket nem lehet egybe foglalni.
E tilalom hiányában egy szerv úgy is eleget tehetne a közzétételi kötelezettségének, hogy az összes létező adatot egyetlen dokumentumban (közzétételi egységben) jeleníti meg, amikor egy közzétételi egység lenne csak, és ezért nem lenne érdemben használható a közadatkereső, hiszen megfelelő metaadat hiányában nem fog tudni találatot kiadni az adott szerv közzétett adatairól (közzétételi egységeiről). A honlap üzemeltetésével kapcsolatos előírások többsége biztonsági jellegű: naplózás, hozzáférési védelem, biztonsági másolat készítése.
5. A törvény melléklete tételesen meghatároz bizonyos közzéteendő adatok körét, ez az ún. általános közzétételi lista. E körben a törvény meghatározza, hogy az egyes általános közzétételi lista szerinti adatokat milyen időközönként kell frissíteni, és frissítés esetén mennyi ideig kell megőrizni a korábbi (már nem aktuális) adatokat. A már nem aktuális adatokat a törvény szóhasználata szerint „archívumba” kell helyezni, és ott a megőrzési idő alatt továbbra is elérhetővé kell tenni („archívumban tartás”). Ha az archív adatok megőrzési ideje lejárt, ezeket az adatfelelős átadja a Közadat program (Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.) részére, így az adatok megőrzéséről a továbbiakban ott gondoskodnak.
6. Végül kiemelendő a szervek közzétételi szabályzat-készítési kötelezettsége, amely szabályzat elsődleges szerepe, hogy részletesen leírja a közzétételi kötelezettség teljesítésének szervezeten belüli szabályait (feladatok, azokhoz tartozó munkakörök, ezek együttműködése).